Húsz évvel ezelőtt jött létre a thyssenkruppon belül is egyedülálló, ma már több mint 900 magasan képzett mérnököt foglalkoztató E/E (elektromos és elektromechanikus) fejlesztő központ Magyarországon. A kompetenciaközpont, amelyet saját területén a világ legjobbjai között tartják számon, vezető autógyártók számára készít kormányrendszereket. Olyat is, amelyre jó eséllyel szükség lesz az elektromos- és önvezető autók korában, ezzel biztosítva a vállalat hosszú távú fennmaradását.
Az éghajlatváltozás megfékezése nincs azon a pályán, ami szükséges lenne, a világ széndioxid-kibocsátását nullára kell csökkenteni, ahhoz viszont forradalmian új technológiai megközelítésekre lenne szükségünk, mondta el a Portfolio-nak Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza, aki szerint, ha jönnek a robotautók, olyan üzleti modellek fognak megjelenni, amin ma még csak nevetünk, Varró például az ingjeit Párizsból Budapestre fogja küldeni vasaltatni, ha lesz majd jól működő robottaxi szolgáltatás. Az elektromos autók drámaian terjednek, ez azonban nem jelenti azt, hogy az olajnak egyik napról a másikra vége lenne, a megújulók viszont ezzel párhuzamosan gyakorlatilag minden forgatókönyv alapján előretörnek majd, reális szcenárió, hogy 2040-ben nyaranta Magyarországon termelt napenergiával fognak vizet pumpálni az erdélyi havasokban létesült tárolós vízerőművekbe, amelyet esténként fogunk visszaimportálni. Robottaxikról, elektromos autókról, a jövő energiarendszeréről, a kőolaj és a nagy olajtársaságok sorsáról, az új technológiákról és az Amazonhoz hasonló új szereplők energetikai debütálásáról, Paks 2-ről és Magyarország optimális energiaellátásáról beszélgettünk Varró Lászlóval.
A Volkswagen menedzsmentje fontolóra vette, hogy vagy eladja, vagy tőzsdére viszi a cégcsoporthoz tartozó sportautó-gyártót, a Lamborghinit. Az ötlet elsőre meglepőnek tűnhet, de több szempontból is logikus lépés lenne: a kiadások csökkentésére és a friss pénzre ugyanis nagy szükség lenne, mivel rendkívül költséges átalakuláson megy keresztül a cégcsoport.
Összefog a Porsche és a Boeing annak érdekében, hogy a jövőben közösen fejlesszenek olyan repülő autókat, amelyek részt vehetnek a városi légiközlekedésben.
Három nap a technológia bűvöletében, az információs társadalmat lázban tartó témák társaságában, a szakma nagyágyúinak tolmácsolásával, a Balaton festői szépségű tópartján – kedden nyitja kapuit az Infotér három napos konferenciája, ahol alfától omegáig minden high-tech topik górcső alá kerül. Sőt, az idén jubiláló eseményen a jövőt is meghatározó bejelentésekről és tech-innovációkról hull le a lepel.
Javában zajlik a járműipari forradalom, amely elemi erővel zúzza szét a hagyományos autógyártás bő száz éves üzleti modelljét. Az elektromos- és önvezető autózás előretörésének, valamint az egyre gyorsabban terjedő járműmegosztásnak már látszanak az igazi nyertesei és vesztesei. A közlekedés új korszakában, amely gyorsabban köszönthet be, mint amire sokan számítanak, egyre kevesebb belsőégésű motorra, üzemanyagrendszerre, vagy éppen kipufogóra lesz szükség. Az elektromos hajtáslánc, a vezetéstámogató rendszerek és a különböző szenzorok piaca viszont hatalmas mértékben növekedhet az előttünk álló években. Ezek a változások kiemelten érintik majd Magyarországot is, hiszen a kormányzati szándékkal összhangban, az ágazat rendkívüli ütemben bővült az elmúlt évtizedben.
Az autómentes nap nem arra szolgál, hogy kirekesszék az autókat a forgalomból, a kezdeményezés célja sokkal inkább az, hogy a közlekedési eszközök tudatos választására ösztönözze a lakosságot - mondta az innovációs és technológiai miniszter szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az AImotive kamerás látásra és mesterséges intelligenciára épülő önvezető rendszere már számos nemzetközi és hazai befektető fantáziáját megmozgatta. Ezek a szereplők sok milliárd forinttal szálltak be a magyar tulajdonú startupba, amely a korábbi sikereken felbuzdulva most újabb tőkeemelésre készül. A friss pénzre szükség is van, a forrongó autóiparban ugyanis hatalmas csata zajlik, az egyes szereplők nem csak az idővel futnak versenyt, olyan termékeket kell tudniuk előállítani, amelyek a legszigorúbb biztonsági előírásoknak is megfelelnek. Részben ezekről beszélgettünk nemrég megjelentett interjúnkban Kishonti Lászlóval, az AImotive alapító-vezérigazgatójával. Azt pedig, hogy pontosan hogyan is zajlanak a fejlesztések és milyen kihívásokkal kell megküzdeni ahhoz, hogy közelebb kerüljünk az önvezető autózáshoz, az alábbi videónkban mutatjuk be.
Az AImotive kamerás látásra és mesterséges intelligenciára épülő önvezető rendszere már számos nemzetközi és hazai befektető fantáziáját megmozgatta. Ezek a szereplők sok milliárd forinttal szálltak be a magyar tulajdonú startupba, amely a korábbi sikereken felbuzdulva most újabb tőkeemelésre készül. A friss pénzre szükség is van, a forrongó autóiparban ugyanis hatalmas csata zajlik, az egyes szereplők nem csak az idővel futnak versenyt, olyan termékeket kell tudniuk előállítani, amelyek a legszigorúbb biztonsági előírásoknak is megfelelnek. Részben ezekről, részben pedig az iparág legnagyobb kihívásairól és lehetőségeiről beszélgettünk Kishonti Lászlóval, az AImotive alapító-vezérigazgatójával.
Képzelj el egy gyárat, ahol robotok szerelnek össze más robotokat, azonnal reagálnak rá, ha valamelyik gép elromlik, önvezető autók végzik a kiszállítást, miután egy gép becsomagolta a személyre szabott, modulokból összeállított terméket és intelligens szenzorokkal mérni tudja a gyár, hogy mennyi fogy a termékükből és ez alapján lehet átállítani a gyártott termékek mennyiségét. Nagyjából így néz majd ki a jövő "okosgyára." Gyakorlatilag semmi emberi beavatkozás nem szükséges, de például egy tableten igény szerint figyelhetjük a folyamatokat. Bár jelenleg Dél-Korea a leginkább robotizált ország, úgy tűnik, Kína csúcssebességgel előz hamarosan, a leggyorsabban növekvő Ipar 4.0-hoz kapcsolódó szektor pedig az automatizmusokat működtető szoftverek piaca lehet. A Citi GPS legfrissebb tanulmányából szemezgettünk.
Megvette a Ford a Quantum Signalt, egy szoftverfejlesztő céget, amely korábban az Egyesült Államok haderejének segített távirányított és önvezető járművek fejlesztésében - írja az Engadget.
Elektromos önjáró taxiflotta használatával a hagyományos gépkocsikéhoz képest akár 87 százalékkal csökkenthető lenne az üvegházhatású gázok kibocsátása a városokban - vélik a Michigani Egyetem szakemberei által vezetett tanulmány készítői.
Legyőzi-e az önvezető autó a sajátot, lesz-e hol sétálnunk 10 év múlva Budapesten és mikor hallgatja már meg az önkormányzat a lakosságot is? Ezekről vitatkoztak a Portfolio Future City 2019 konferencia második szekciójában kedden délelőtt. A közlekedés, az ingatlanfejlesztés és a várostervezés szorosabb együttműködéséről esett a legtöbb szó.
A magyar fuvarlogisztikai cégeknek számos hazai és EU-s szabálynak kell megfelelniük, miközben lépést kell tartaniuk a változó fogyasztói és megrendelői igényekkel. Vajon a hálózatba kapcsolt, autonóm járműveké a jövő? Hogyan tudja egyszerűbbé tenni a mesterséges intelligencia és a felhőalapú szolgáltatás a fuvarszervezést, és hogyan birkóznak meg a fuvarcégek az egyre feszítettebb munkaerőpiaci környezettel? Május 21-én, a Portfolio Smart Logistics konferenciáján kiderül.
1 milliárd dolláros befektetést kapott a tőzsdére készülő Uber önvezető autókkal foglalkozó részlege. A Toyota, a Softbank alapja és a Denso szállt be, 7,5 milliárd dollárra értékelve az üzletágat.
Egyre nagyobb vita alakul ki Európában arról, hogy milyen távközlési technológia alkalmazásával kommunikáljanak egymással és az utak mentén elhelyezett infrastruktúrával a jövő autói. A vita akörül alakult ki, hogy a kommunikációhoz elsődlegesen a WLAN-t vagy a mobilhálózatot használják.
A kormány által elfogadott közlekedési stratégia szerint minden gyorsforgalmi útnak el kell érnie a határig, a megyei jogú városokat gyorsforgalmi úthálózattal kell összekötni, és el kell érni, hogy lehetőleg 30 percen belül mindenki - bárhol lakik az országban - el tudjon érni egy gyorsforgalmi utat - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden a Kossuth Rádióban. A magyarországi gyorsforgalmi úthálózat mintegy 1300 kilométer hosszú, szavai szerint ezt fejlesztési összegből 2400-2500 kilométeresre tudják bővíteni.
Többségi tulajdonrészt szerzett a német Daimler az amerikai Torc Robotics cégben, mely önvezető kamionok fejlesztésével foglalkozik - jelentették be pénteken. Az üzlet részletei egyelőre nem ismertek.
